Kötcse a Balaton déli partjától 9 km-re a külső-somogyi dombság ölelésében meghúzódó, festői földrajzi fekvésű kis falu. Itt van a dombság egyik legmagasabb tengerszint feletti pontja a 314 m magas Csillagó-hegy, amit egy geodéziai mérőpont céljára épített kilátó jelez. Kötcse határában talált régészeti leletek főleg a lengyeli kultúra körébe tartoznak és újkőkori település létezésére utalnak, de jelentős ókorból származó római telep maradványait is sikerült helyszínelni a régészeknek.
A ránk maradt legkorábbi középkori írásos emlék egy 1229-es oklevél, mely Keccha Inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha Superior (Felső-Kötcse) településeket különít el. Ekkor Kötcse a székesfehérvári dómkáptalan tulajdona, s csupán 9 telkes házból állt. A XIV. században szűnt meg kizárólag egyházi birtoktest lenni, ezt követően a földbirtokosok nevei, mint világi tulajdonosok jelennek meg a korabeli iratokban.

1563-tól a török kézen lévő vidék falvai elnéptelenedtek. A török pusztítás Kötcsét sem kímélte, átmenetileg szinte elnéptelenedett, de később is csak szórvány népesség lakta. Az új élet beindításában Kötcse új tulajdonosának az Antal családnak volt meghatározó érdeme, akik a visszaszivárgó őslakosság mellé az óhazában akkor nehézségek között élő német jobbágyokat telepítették le. A főleg evangélikus német telepesek kb. az 1720-as évektől folyamatosan érkeztek, részben közvetlenül Hessen tartományból „primer” telepesekként, illetve Tolnában és Baranyában már németek által betelepült falvakból, mint „szekunder” telepesek és találtak itt új otthonra. A letelepülő német és magyar családok együtt rakták le a falu alapjait, teremtették meg a falu újkori történetét. 

A község sajátos történeti múltja, a különleges értékű építészeti és kultúrtörténeti értékei (műemlék nemesi kúriái, az evangélikus templom, iskolatörténeti múzeuma) a táj lenyűgöző szépsége, a szinte érintetlen természeti környezete és az itt élő emberek vendégszeretete olyan lehetőségeket kínál a falusi üdülést, pihenést kedvelőknek, amit érdemes megismerni. A természeti értékeken túl egyetlen jelentős német hagyományra épülő ünnepe a „Kerbájt” (Kirchweih), templomszentelési évforduló, amelyet minden évben november 21-hez legközelebb eső hétvégéjén rendeznek.A falunapot a címeravatás évfordulóján minden év júliusának utolsó szombatján rendezik.

A község jeles szülöttje Roboz István (1828-1916) újságíró, az első megyei újság a Somogy című hetilap alapítója és fél évszázadon át haláláig szerkesztője. Unokája Bernáth Aurél volt. Itt született Kisfaludy Attala (1836-1911) költőnő, a Petőfi Társaság tagja, korának ünnepelt poétája. Az év nagyrészében a faluban él és alkot Megyik János Kossuth-Díjas szobrászművész, Dés László Kossuth-Díjas zeneszerző, és itt pihen az Operett Színház Jászai Mari-Díjas primadonnája Kalocsai Zsuzsa.


Különös figyelmet érdemel a község tradicionális alapokra épülő és ismét fellendülőben lévő szőlészete és borászata. Minőségi boraikat a Dél-Balatoni Borút Egyesület állomásaként jegyzett pincékben megízlelhetik.Az épített és táji környezet megmentéséért, a község harmonikus fejlesztéséért 2006-ban a Magyar Urbanisztikai Társaság Kötcse községnek Települési Hild-Díjat adományozott.


Tekintse meg Kötcse bemutatkozó VIDEÓJÁT!

Kötcse Község Önkormányzata

Cím: 8627 Kötcse, Kossuth L. u. 2.
Telefon: 06/84/367-531
Fax: 06/84/367-531
E-mail: hivatal@onkormanyzatkotcse.t-online.hu
Honlap: –
Polgármester: Dr. Feledy Gyula
Jegyző: Tóth Zoltán

Galéria